Huh, srácok, hol is kezdjem. Voltunk Ashlarral egy hétvégét a Hévíz közeli Cserszegtomajban a Hotel Hévíz Superiorban (nem tudom mi volt a pontos sorrend a névben). Jó volt, jó kaja, jakuzzi, nagyot sétáltunk, olvastam. Volt fölös fél órám, amikor belepillantottam a tévéműsorban és hálás vagyok továbbra is, hogy két éve nincs TV a lakásomban.
Amúgy most hétvégén voltunk a 2. Halloween Night Festen. Kicsit hülyén jött ki, mert oda értünk 16:00-ra és 19:00-ig rohangáltunk, mint a pók a falon. A saját rendezvényünkön strapáltam magam ennyit, de ez másé, ahol elvileg félig vendég vagyok. A filmek amúgy nagyon jók voltak (főleg a Halo 4 Forward Unto Dawn második fele), de különösebben nem szeretném dícsérni a rendezvényt, nincs igazán miért.
Mi azonban haladunk előre. November 10.-én ugye összecsap a Battlefield és a Call of Duty tábor és szörnyen izgatott vagyok, hogy lássam ki fog nyerni. Nem is igazán azért, mert ettől kifordul a Föld a tengelyéből, hanem ez sokáig vitaalap lesz azoknak, akik játszák az agyukat a kommentekben. Mert aki nem volt ott az vagy fiatal érdemben lövöldözni, vagy lusta volt, mint a kurvaélet ... és az acsarkodók körében egyiket sem népszerű felvállalni.
Jelen állás szerint egyébként idénre jók is leszünk és jövőre is már körvonalazódnak az új tervek, az új lehetőségek és rendezvények. Az Otherworld.hu Élménymagazin is lassan maga mögött hagyja a BETA jelzőt és megmutatkozik a lap igazi ereje. Közben várjuk a Youtube mikor rendeli Google+ accounthoz a kommentelést, de mi azért be fogjuk előzni őket, az biztos ... hopp, előreszaladtam.
Lesznek meglepetések, de az biztos, hogy jelenleg egy alkotói cunami hullámlovasának érzem magam, remek formában vagyok és mindenek felett rendkívül boldog, mert úgy érzem a magazinom sorsa jó irányba halad. Persze vannak ellendrukkerek, például olyan cezaromán megmondóemberek akik félúton a mini-szektavezér és a dizájnerpáva pulpitus közti résből kandikálva kifelé kiabálnak kígyót-békát. Vagy olyan kereskedők, akiknek egészen egyszerűen derogál értékesíteni. A Kárpát-medence sajátossága lehet ez, ami régen zavart, ma már nem érdekel, mert a Bar of Legends-re, októberben eljött több, mint ezer ember, akik boldogan mentek haza és hamarosan átlépjük YouTube-on a bűvös 100 ezret, ergo amit mi csinálunk, az jó. Néha tényleg az az érzésem, hogy a rendezvényeket is csak azért nyomatom, hogy valamivel megháláljam mindenkinek azt a tengernyi szeretetet és támogatást, amivel a magazin életútják végigkísértétek. Minél többel és minél jobbakkal, mert megtehetjük.
Már csak egy gondolat, aztán befejeztem. Az 1984 c. könyvbe / filmben van egy gondolat, hogy a gyűlölet ugyanolyan erős, mint a szeretet. Szerintem ez nem igaz. Miért? Azért, mert a tengernyi támadás ellenére, amit a neten kapunk az a pár kedves szó az ami valóban erőt ad folytatni. Egy szó több tucattal szemben. Szóval hála és ötletek. Már mondtam, de lesznek még meglepetések!!!
