Megnéztem a táborvideót és amellett, hogy elöntött a büszkeség rájöttem, hogy oké, akkor most jött el a napja, hogy el kell kezdenem valamit kezdeni magammal. Már korábban is érlelődött ez bennem, de ez volt az utolsó lökés. Úgyhogy döntöttem, befizettem a közelünkben lévő edzőterembe és elkezdtem változtatni az életmódomon.

Heti négyszer járok konditerembe. Kedden, csütörtökön és minden hétvégén 1-1 órát. Kardiózok, emelek, húzóckodom, hasazok. Mondanom sem kell, hogy az első alkalommal majd kiköptem a belemet. Olyan felfoghatatlanul le voltam harcolva, hogy arra nincsenek szavak. Ez van. Játékokkal foglalkozom, filmeket nézek, azokat vágom, vagy megbeszélésekre járok. A napjaim túlnyomó részét ülve töltöm és hálás lehetek az alkatomnak, hogy ennek nincs látványosabb következménye.
Szóval elkezdtem. Eleinte egy másfél literes Szentkirályit elfogyasztottam egy edzés mellé, ma már a „nullaötös” palack is megteszi. Nem tolok mellé semmilyen szintetikus f.szságot, vagy hasonlót, egyszerűen csak csinálom.

Azt vettem észre, hogy intenzív edzés mellett már meglepően gyorsan lehet szemmel látható eredményt elérni. Most lesz három hete, hogy elkezdtem, de egy hét elég volt, hogy rájöjjek, ezt fokozni kell, úgyhogy nem csak a mozgást viszem be az életembe, de a táplálkozáson is sürgősen változtatok.
Az első ami feltűnt (Adrinak, mert ő az aki ebben partnerem és ezért hálás vagyok), hogy egy hétre ha befizetünk kaját, akkor minden nap tudok enni, két fogást, változatosan, meleg ételt és a vicc az, hogy heti öt ezer forintból kijön az egész. Utána sem kell számolni, otthon kivitelezve ezt nem tudnánk ennyiből megvalósítani. Sem a változatosságot, sem a mennyiséget. Úgyhogy második hete fitness kaján élek. Megismertem egy egész rakás új ételt. A parajlevest, a kuszkuszt, meg annyi wok zöldséget ettem már, mint még életemben soha.

Az most egy dolog, hogy a hasamból látványosan elkezdett lemenni és a karom / vállam is elkezdett alakulni. Viszont ami meglepő, hogy gyakorlatilag teljesen leálltam a kávéról. De szinte egyik pillanatról a másikra, ami nagy szó, mert korábban 4-5 bögrével(!) megittam egy nap. Most reggel iszom egy pohárral, de napközben nem is igazán kívánom. Sőt, ha őszinte akarok lenni, a reggeli kávé nélkül is ellennék, de hiányozna a napindító rituálé :)
A reggelim is leszűkült vagy sima joghurtra, vagy ivójoghurtra. Estére meg vagy gyümölcs, vagy jellemzően semmi.

Erre szükség is volt, mert a sörözésből nem akartam lejjebb adni, ahhoz túl aktív társas életet élünk, viszont a többivel kordában lehet tartani a dolgokat. Még egy tanulság. Én úgy vettem észre, hogy a rendszeres mozgással és a normális étellel elég sok minden kompenzálható, nem kell spártai szigorral lennünk önmagunkhoz és lemondanunk ehhez minden élvezetről.

Hogy meddig fogom mindezt csinálni még nem tudom. De egyelőre nem is azért fogom folytatni, mert látom, hogy van értelme, hanem mert elkezdtem kifejezetten élvezni az újfajta életmódomat :)