Az ötös tagolású gondolatmenetek nagyon mennek mostanában. Nem tudom miért. Lehetséges, hogy van egyfajta információszerzési struktúrája, ezen keresztül valamiféle pszichológiája, hogy ez az a mód ahogyan a leghatékonyabban tudjuk magunkhoz venni az információt, valamint ekkora adattömeggel tudunk a nap bármely szakaszában is bármit kezdeni. Ennél kevesebbet nem éreznénk eléggé kifejtésre érdemesnek, ennél többet pedig egyszerűen nehezünkre esne kényelmesen felfogni. Anélkül, hogy a válasz birtokában lennék én mégis megkockáztatom öt pontba szedni, hogy a hajnalban látottak alapján mi az öt fundamentális probléma a Game Awards gálával.
- A jelöltek és a nyertesek
Lehet, hogy nem kifejezetten fair a többségi vélemény alapján is rém gyenge 2021-es évben pálcát törni a Game Awards indulóinak feje fölött, de ha már megtesszük, akkor mégis csak beszédes, hogy a legtöbb jelölést – számszerint kilencet – a Deathloop úgy húzott be, hogy mellette azért sokkal méltóbb jelöltek is voltak minimum ennyi díjra. Nem igazán kell mélyremenően ismerni a Deathloopot ehhez, elég ha a megjelenése előtti trailereket figyelmesen vizsgáltuk, hogy pontosan lássuk miben különbözik – leginkább hátrányára – olyan játékoktól, mint a Ratchet & Clank: Rift Apart, a Returnal, vagy a Resident Evil Village. Hogy a Deathloop mégis ilyen túlsúlyban lett kandidálva az összes fontosabb kategóriában eleve egy baljós árny volt a Game Awards feje felett.
Viszont hogy például az egyik legfontosabb hajrában, Game Directionban, azaz kreatív vízióban, hogy maga alá gyűrjön olyan címeket, mint az It Takes Two, vagy a Returnal már első olvasatra is érthetetlen, de ha azt vesszük, hogy a Deathloop nem csinált se többet, se mást, mint hogy történetet írt a respawn köré, akkor tényleg érthetetlen, hogy ez mitől komolyabb eredmény, mint a Returnal roguelike-, vagy a Ratchet & Clank portálrendszere. Messzebbről nézve eleve nevetséges, hogy a közönségszavazás győztese az a Halo Infinite lett, amit a zsűri a hagyományos kategóriákban teljesen elfelejtett(?) indítani. Hogyan lehetséges ez?! Utóvégre kinek szól a Game Awards?
De ha már ezt bevállalták, hogy lehetséges az, hogy az év legjobb játéka az az It Takes Two lett, ami ezen kívül kizárólag, mint legjobb családi- és legjobb multiplayer játék lett díjazva? Ezek azért nem azok a kategóriák, amik logikusan előszobái lennének a Legjobb játék díjának, bár tegyük hozzá, hogy két éve a Sekiro: Shadows Die Twice úgy lett az Év Játéka, hogy kizárólag a legjobb akció/kalandjáték díját nyerte meg. Én megértem, hogy az is egy unalmas rutin, ami az Oscaron van, hogy ami a legjobb rendezés / forgatókönyv, az általában a legjobb film is, de nem hinném, hogy erre az lenne a logikus válasz, hogy látszólag hasraütésszerűen tesszük meg a kategóriák jelöltjeit és győzteseit.
- Túl hosszú
Vicces a hosszúságra hivatkozni a „játékvilág Oscarjánál”, amikor a filmvilágé ennél lényegesen tovább szokott tartani, de azért mégis csak figyelemre méltó, hogy az egyes díjak átadása és átvétele, a kötelező „köszönöm szüleimnek, barátaimnak...” szekcióval együtt is ritkán tart tovább 2 percnél, vagyis egy nagyjából fél órás showt sikerül felhízlalni három órásra. És ez kevésbé a kategóriák közti bejelentéseknek köszönhető – amire rögtön kitérek – hanem a pofátlanul sok reklámnak. Nem az a gond, hogy a színtér itt megragadja az alkalmat, hogy hirdesse magát a Facebook Gamingtől a Western Digitalon át a Gamepassig, hanem, hogy a reklámblokkok olyanok, mintha nem a tartalomba ékelődnének, hanem mintha a tartalom ékelődne a reklámblokkok közé. Igaz, nem kapunk kultúrsokkot, tehát legalább nem mosóport, meg izomlazító kenőcsöt reklámoznak nekünk, mint a kereskedelmi tévében szokás, de mégis csak az az ember élménye, hogy rabolják az idejét.
Emellett a színpadi show műsorszerkesztésének hátterét is szerencsés lenne alaposabban megismerni, mert ennek hiányában egyszerűen csak nem értem miért volt szükség a színpadon egy majd’ 5 perces jazz(?) előadásra pusztán azért, mert érkezik egy DLC(!!) a 2017-es(!!) Cupheadhez? Vagy egy Imagine Dragons előadásra a tíz éves Bastionhöz? Gesztusként persze ezek szép dolgok, de iszonyúan húzzák az időt.
- Válogatás- és vízió nélküli hazugságok
Igazából akkor kezd gyanakodni az ember, hogy rossz előadásra szól a jegye, amikor a videojákok köré épült show nem csak hogy nem a jövőbe tekint, de igazából nem is a videojátékokra. Vicc, hogy Kojima zsinórban másodszor bukkan fel a Game Awardson úgy, hogy nincs semmiféle mondanivalója, sőt ezúttal barátja és áhított filmes karrierjének egyik példaképe, Guillermo del Toro friss filmjét(!) konferálja fel, aminek amúgy ezen a gesztuson kívül semmi kötődése a videojátékokhoz. Ehhez tényleg kellett Kojima? Vagy mi a fenét keres itt a GTFO?! A játék, ami már a megjelenésekor sem érdekelt igazán senkit és azóta ez az érdeklődés csak csökkent. Komolyan ki kellett hozni a Gollam játék alig több, mint egy perces CG trailerét, amikor 5 hónapja már kaptunk gameplay anyagot? Biztos, hogy a Tiny Tina's Wonderlands-et minden áldott showra ki kell vinni? Biztos, hogy az Alan Wake II-t egy olyan videóval kell bemutatni, ami az azt követő kifejtőbeszélgetés nélkül nem árul el magáról semmit? Biztos, hogy a Chorus-nak azt a trailerét kell kivinni, ami már jóideje publikus? Biztos, hogy az Elden Ringből CG trailert akarnak a rajongók látni és nem mondjuk az első boss harcból másfél percet?
Kicsit az volt az érzésem, hogy a Game Awardson igazából bárki bármivel megjelenhet, ha az ehhez szükséges előfeltételeket megugorja. Bár nem tudom mik lehetnek ezek a bizonyos kritériumok, de valószínűleg nem lehetnek túl összetettek, ha az Among Us VR- és a League of Legends új betétdalának (Diana) külön blokkot szenteltek.
Csak azt nem értem amikor Geoff azt mondta, hogy „4-5 Elden Ring léptékű bejelentés lesz”, akkor a) pontosan mely játékokra gondolt, ill. b) mit jelent az Elden Ring lépték? A Quantic Dream-féle Star Wars Eclipse-re célzott? Vagy a Space Marine II-re? Pontosan miben láthatta az Elden Ring léptéket? Egyáltalán mit jelent az Elden Ring lépték?
Nagyon hasznos lenne, hogy Geoffék befejeznék a nagyotmondást és marketingeskedést, mert teljesen feleslegesen szítják az érdeklődést, aminek végül borítékolható csalódás lesz a vége.
- Politika
Sajnos ez megkerülhetetlen eleme kezd lenni lassan minden eseménynek és ennél a pontnál bőven biztonsági zóna lenne mutogatni az Oscarra, mondván miért kérjük számon azt a gyakorlatot amit a Filmakadémia már év(tized)ek óta magáévá tett. Először is, azért mert a Filmakadémia eleve egy belterjes kezdeményezésből indult, ami módszeresen nyitott a külvilág felé annak minden hordozott nyavajájával együtt, míg a Game Awards már a globalizmus gyermeke, teljesen más a kiindulópont. Másfelől míg a politikai korrektségnek közvetlen következménye lehet mondjuk egy színészre és rajta keresztül a munkásságára, addig a videojátékoknál a produktum aránylag ritkán lesz a politika koncává. Ha valaki tehetséges modellező, akkor alkalmazni fogják bőrszínre, nemre, szexuális hovatartozásra való tekintet nélkül, míg a filmvilágban ilyesmit felvállalni a vásznon nem ennyire egyértelmű.
Maximális tiszteletem Geoffnak, hogy szót emelt az iparon belüli abúzus és nemi diszkriminációk ellen. Külön tisztelet, hogy ezzel nem nevesítette az Activision-Blizzardot (akiket végül nem hívtak meg), hanem általánosságban foglalt állást az emberi méltóság mellett és annak kizsákmányolói ellen, mert ennek általános és a konkrét eseten túlmutató szemléletmódnak kell lennie. Ezzel egyébként többet tett, mint más iparági szereplők összesen. Ezzel nincs is baj.
De nem érzem helyénvalónak a drag kampányt. Nem érzem helyénvalónak a másság elfogadásának kántálását, legyen az rasszizmus/homofóbia/traszfóbia, stb. Nem értem miért kell ezzel zaklatni fárasztani azokat a nézőket, akik nem csak a mindennapok terhétől, de ezektők a identitáspolitikai baromságok elől is a videojátékokba menekülnek. Miért kell ott is rájuk rúgni az ajtót? Én azt hittem, hogy egy videojátékban csak az elkészülte számít, illetve hogy abban a játékban ha egymás ellen játszunk ki táraz ügyesebben, ki céloz pontosabban. Ki a f.szt érdekel, hogy a játék fejlesztője meleg, vagy nem? Engem például egyáltalán nem és nem is vagyok rá kíváncsi. Ahogyan arra sem hányas cipőt hord, vegán-e, vagy hogy kire szavazott a Biden-Trump pálcatörésnél. Csak a játék számít, minden másnak kib.szottul másodlagosnak kéne lennie ebben az iparban...
- AAA mentes övezet
Utólag belegondolva szúrt szemet, hogy a Game Awards bejelentései között alig találni olyan játékot, ami mögött AAA kiadók lennének. Talán a Square Enix kivétel ez alól, de ők szerény véleményem szerint lassan az AA+ kategóriát ostromolják játékaikkal. A Ubisoft saját rendezvényt visz, a Sony szintén, az EA szintén, az Xbox szintén (bár még nekik van a legnagyobb érintettségük a Game Awardsban, de láthatóan ők sem ide csoportosítják az erőiket). Marad a THQ Nordic és a többiek. Az AA mezőny, legfeljebb pár kirívó példával.
Aggasztó jelenség, mert amikor a Game Awards-on megszavazzák a legjobb játékokat és nézi a műsort élőben több, mint negyedmillió játékos (akik közül többen feedelik másoknak), akkor nem indie játékokat akarsz látni, hanem olyan címeket, amik méltók az esemény emelkedettségéhez és szinvonalához. És függetlenül attól, hogy remek játéknak ígérkezik a Planet of Lana, azért arra több számmal nagyobb kabát a Microsoft Theater, mint amit a köztudatban tartása indokol.
Mindent egybevetve a The Game Awards egy rendkívül felemás rendezvény lett és tekintve, hogy idén nyolcadik alkalommal tartották meg, szépen lassan általános érvényű igazságokat foglamazhatunk meg vele szemben. Egyfelől lehetünk optimisták és megfigyelhetjük, hogy az It Takes Two (bár az EA Originals konyhájáról került ki) tulajdonképpen indie játékként vert el olyan riválisokat, mint a Ratchet & Clank, vagy a Resident Evil VIII. Ez egyértelmű üzenet az iparnak. Azonban ezt egyfelől árnyalja a bevezetőben említett amúgy is gyenge 2021 (jövőre egy It Takes Two-nak esélye sem lenne akár a jelöltségig eljutni), másfelől ide tartozik, hogy a Game Awardsnak nem igazán látjuk a szakmai hullámait, azon kívül hogy jöhet a győztes játékból a Game of the Year kiadás. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mennyien néznék a Game Awards-ot, ha előzetesen tudnánk milyen játékokat terveznek bemutatni. Ha tudnánk, hogy a Star Wars: Eclipse-en és a Hellblade II gameplay-en, a Halo sorozat traileren és a nyúlfarknyi Alan Wake II bejelentésen kívül tulajdonképpen nem lesz itt semmi különösebb látnivaló, akkor is végigülnék-e az emberek ezt a három órát? Valószínűleg nem. És pont ezért van szükség az „Elden Ring léptékű” ígéretekre, mert ez egy PR rendezvény. Persze lehet azt mondani, hogy nincsen azzal semmi gond, csak akkor ne csodálkozzunk ha Geoffék is így állnak hozzá és mindenkinek teret biztosítanak, akiknek egy kis PR-ra van szüksége.
Ebben a pillanatban nem érzem magam maradéktalanul biztosnak abban, hogy szükségem, avagy szükségünk van arra, hogy a Game Awardsot élőben lássuk jövőre is, de nem kizárt, hogy ebben az is benne van, hogy összesen három órát aludtam és az ötödik emeleti lakásfelújítás ütvefúrója ébresztett reggel...
