Hazaértem és semmi erőm / energiám nincs blogbejegyzést írni az egyik legfantasztikusabb élményemről, amiben eddig részem volt. Komolyan! Nézek ki a fejemből enerváltan és ha meg is mozdul egy-egy agysejtem akkor is rádöbbenek, hogy még rám vár a Budgetworld három alanya + a MotoGP 13 + a Skylanders anyag. És akkor ilyen kereszttel a vállamon még blogoljak is, mi? Ja, holnap este meg sajtóvetítés, szerdán tárgyalás, csütörtökön Filmbarátok #32.
Na jó éjszakát!
A változatosság kedvéért ez a hétvége sem az eseménytelenségről szólt. Szombaton volt egy vendégség szülőknél, de igazából ez csak formaság és csak bemelegítés volt arra, ami másnapra érett. Vasárnap beérett egy régi ajándékunk Szilveszternek, a testvéremnek. Tulajdonképpen már hónapok óta tolódott ez a meglepetés, csupán időpontegyeztetés okán, de tegnap végre sikerült tető alá hozni a BigFoot vezetést itt a XI. kerületi Kőkaland Parkban. Nem voltunk sokan, de bőven családias volt a légkör. Egy kört ment az ünnepelt az anyósülésen, majd ötöt úgy, hogy ő fogta a volánt.
Nah, hát akkor ezzel is megvolnánk. A helyzet az, hogy éjfél után értem haza, ami azt jelenti, hogy szédületes mennyire nem sikerült kialudni magam, de szokás szerint egy percet nem sajnálok az éjszakából. Nem vagyok nagy koncertjáró, de azért nem ez az első metál koncert az életemben és így másodjára azt kell mondjam a dánok simán toplistás zenekar élőben...
Egy ideje már tűnődöm. Nem vagyunk kicsik, mondjuk hogy ha nem is okvetlenül relevánsak a számaink, de tételezzük fel, hogy a 73 ezer YT feliratkozónk többé-kevésbé referenciaértékű közege a hazai gamer közösségeknek, mégha érthetően nem is teljes. Nah, most hogy kiszabadkoztam magam, megmagyarázná nekem valaki, hogy a lenti szám hogyan lehetséges?
Azért a Remember Me-re sok mindent lehet mondani, de hogy akkora jelentőssége, marketing büdzséje, vagy nemzetközi visszhangja lett volna, mint a Last of Us-nak messze nem. A Last of Us már most sok helyen az év játéka, ellentétben a Remember Me-vel. De van még egy érdekes számunk.
Cégalapítás előtt figyelmeztettek, hogy el fogunk követni néhány hibát. Egy párra fel tudnak készíteni, egy párat pedig az emberi ostobaság felbecsülhetetlen tárháza okán lehetetlenség előre megmondani. Nos, a cégszékhelyet hétfőn átmozgatjuk egy kisebbre. Nem mintha ezzel közelebb kerülnénk a berendezéshez, de most a fenntartás tűnik a legközelebbi problémának, mert elég borsos ára van egy ilyen bérleménynek & amennyit használjuk jelenleg a minél kisebb, annál jobb elv érvényesül. Ezt is meg kellett tapasztalni...
Amikor a Microsoft pár hete leleplezte az Xbox One-t ugyanúgy reagáltam, mint mindenki más, de az azóta eltelt időben fel-felparázslott bennem a remény. Mi van, ha ez egy átgondolt marketingstratégia része? Nem létezik az, hogy ennyivel az E3 előtt a Microsoft tudatosan zúdít ránk ennyi rossz hírt. Nem létezik, hogy az Xbox One ennyi legyen, amin nem javítottak a később kiszivárgott hírek sem (állandó online kapcsolat, használt játékok korlátozása, stb). Ezzel együtt az Xbox One színpadi szereplése leginkább a disznóvágások kivéreztetésére emlékeztetett.
Huh, srácok, azt a mindenit! Bevallom Nektek meghatódtam. Mármint tényleg, igazán meghatódtam. A stábbal azért elő-előfordulunk egyik-másik rendezvényen, legutóbb éppen a BarCraft bulin, de álmomban nem hittem volna, hogy ennyien fognak jelentkezni a saját kezdeményezésünkre. A poszt írásának pillanatában 260 fő mondta biztosra az érkezését és már felmerült a kérdés, hogy el fogunk-e férni a Stex Házban. Nos ... nem!
Nem akarok abba a hibába esni, mint az egyel-, vagy a sokkal többel előttem járó generáció egyesei, amikor ezekkel a fiatalokkal, a bezzeg az én időmbennel, meg más bicskanyitogatóan agyhalott fröcsögéssel bírálják a körülöttük élő, előnyösebb évjáratú korosztályt. Nekem egy egészen más problémám van, ami ilyen teljesen elértéktelenedett és snassz apróságra, mint a tisztelet teljes hiányára vezethető vissza.
Voltunk ma puffogtatni a Budai Sportlőtéren én, Ashlar, öcsém és mélyentisztelt barátnője.
A lényeg annyi, hogy 5 különböző fegyvert próbálhattunk ki éles lőszerekkel - négy pisztolyt és egy MP5-ös gyakorlóstukkert. Hihehetetlen élmény volt, főleg a hatlövetü Colt, aminél az lepett meg leginkább morózus termete ellenére mennyire nem rúg vissza. Íme pár kép az eseményről. Mégegyszer köszönöm testvéremnek a lehetőséget.
